Bevezető

A “ju” japánul annyit tesz, lágy, de abban az értelemben, ahogy például a fűzfa ága, azaz a támadásnak, a tolásnak megfelelően reagál, összhangban van a támadással.

A “jitsu” módszert, utat, művészetet jelent, amelynek célja a hatékonyság, az ellenfél legyőzése, a támadás semlegesítése.

Tehát a ju-jitsu annyit jelent, hogy „lágy művészet”.

Dzsigoro Kano(1860-1938), magas fokozatú ju-jitsu mester volt, és az 1880-as években ju-jitsu rendszerének egyszerűsítésével és átformálásával létrehozott egy új rendszert, mely nem az ellenfél legyőzésére, hanem a gyakorlója fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, és judo-nak nevezte el.

A Jitsu és a DO

Mind a “jitsu”, mind a “do” egy módszert, egy harcművészeti utat jelent, azonban amíg a “jitsu” a harci hatékonyságot, az ellenfél legyőzésének a képességét helyezi előtérbe, addig a “do” a harcművészet művelőjének a személyiségét (akkori megfogalmazásban a karakterét) kívánja fejleszteni. A mai ember igényének megfelelően a modern harcművészetek általában “do” szemléletűek.