Az önvédelem nem csak arról szól, hogy jól megvered azt, aki megtámad. Az edzéseken megszerzett tudást a mindennapokba átültetve tudod a legjobban kihasználni.
Számos kihívással kell szembenéznünk mindennapjaink során; sokszor érezzük azt, hogy veszélyben vagyunk, meg kell védenünk magunkat. Az önvédelem szó hallatán elsőként minden bizonnyal a test fizikai védelmére gondolunk, ám ez csipán egy része az önvédelemnek. Emellett például személyünk elleni támadásként élhetünk meg egy-egy élesebb kritikát, sőt szervezetünket megtámadhatják a baktériumok is.
Az önvédelem tehát igen komplex rendszer, amelyre érdemes figyelmet fordítani. Tárgyától függetlenül azonban megvannak azok a sarkalatos pontok, amelyek minden esetben segítséget nyújthatnak.
A teljes önvédelem
Minden arra irányuló tudatos gondolkodás és cselekvés összessége, mely felismeri, megelőzi, elkerüli, megakadályozza a fizikai és mentális sérülést és csökkenti annak káros behatásait. A veszély hatékony elhárításának legjobb módja a megelőzés. A felkészülés minden téren elengedhetetlen: télen vitaminokat szedünk, a munkahelyen felkészülten érkezünk egy tárgyalásra. Odafigyelünk, nyitott szemmel járunk, vizsgáljuk a környezetünket: ha hideg van kabátot húzunk, ha egy hangoskodó társaságot látunk, inkább elkerüljük.
Természetesen ilyenkor is kellemetlen helyzetben találhatjuk magunkat, de még mindig megvan a lehetőség arra, hogy felismerjük a veszélyes szituációt és elkerüljük a nagyobb problémát. Nem kell feltétlenül visszavágni egy élesebb beszólásnál.
Ha azonban megtörtént már a baj, akkor igyekezni kell a veszélyt hatástalanítani, a veszteséget minimalizálni. Az egészséggel kapcsolatban ezt gyakran rosszul értelmezik, és például betegen is bemennek dolgozni. Ezzel nem csak a munkateljesítményüket rontják, de kockáztatják a további betegedést is, mellyel akár napokat, heteket is kénytelenek kihagyni. Fizikai támadások esetén sem az a legjobb megoldás, ha végletekig menő harcba bocsátkozunk: meg kell próbálni minél hamarabb véget vetni a konfrontációnak, és elhagyni a terepet. Így óvható meg leginkább a testi épségünk – így érhető el a minimális sérülés.